[House, Progrsv House, Electro]
Papp Péter 1982-ben született Szekszárdon. Itt töltötte gyerekkorát, melyet két dolog határozott meg zeneileg; a zongora és a számítógép. 14 éves korában járt először a helyi discoban. Ekkor gondolkozott el azon, milyen is lehet DJ-nek lenni.
Hogy milyen lehet jobbnál jobb zenéket feltenni egy-egy este, hogy megmutassa az embereknek, hogy az elektronikus zene valójában jóval több, mint amit gondolnak róla... Sokévnyi vágyakozás és álmodozás után sikerült megvennie első lemezjátszóit, és attól a naptól kezdve nem létezett számára más, csak a zene.
2002 óta él Budapesten, ez idő alatt egyre több DJ és producer ismerősre tett szert, akik mind segítették közelebb kerülni ahhoz, hogy minél több emberhez juthasson el zenéje. Stílusa nagyrészt a Deep, a Progressive és az Electro elemeiből áll, de nem igazán szereti, ha bármelyik irányzatba is beskatulyázzák. Szereti a klasszikus hangszereket, az éneket és az "elgondolkodtató" és fülbemászó dallamokat.
Szeret olyan embereknek zenélni, akik nem csak egy hétvégi divat és tömeg szórakoztatás alkalmával hallgatnak zenét, hanem napi szinten nyitottak az újdonságokra. A Vinylplayer név a fekete lemez utáni szeretetéből ered. Érthető ez, hiszen kezdetben csak bakelitről játszott, de ma már a friss és gyors megjelenések miatt állandóan digitális formátumban vásárol zenét.
INoise barátjával létrehozta a "Heaven and Hell"-t, amelyhez tartozik hetente jelentkező rádióműsoruk és a party sorozatuk is. Az elmúlt egy évben szép számmal fordultak meg mixei Romániában, Kanadában, Argentínában, és még jó néhány itthoni és külföldi rádióban, party oldalon. Számos kisebb/nagyobb bulin sikerült ez idő alatt zenélnie, de számára a legkedvesebbek a Heaven and Hell rendezvények.
A hazai előadók közül nagy kedvence Add2Basket, Jay Lumen, Andro vagy a Muzzaik Production, de még hosszan sorolhatnám... Külföldiek közül inkább az új és feltörekvő generációt részesíti előnyben, akiket már sikerült is vendégül látnia műsorában: Sultan, V-Sag, Deadmau5, M&D Substance, Jody Wisternoff. Ezek mellett fejet hajt a "nagy öregek" előtt is. Minden egyes ütem a kezei közül egyben köszönet is azoknak, akik hallgatták, hallgatják, és hallgatni is fogják.